Az agykontroll módszerét eredetileg José Silva fejlesztette ki, az 50-es évektől kezdődően. José Silva szegény családban született, latin származású amerikai férfi, akit elektronikai ismeretei és a pszichológia iránti érdeklődése indított el a kutatás útján. Igen kreatív ember volt, tehetsége folytán sikerült felvergődnie a nyomorból, s foglalkoztatta a kérdés, hogy a tanulási képességeket hogyan lehet javítani. Josénak tíz gyermeke született, és munkáját nagy mértékben motiválták gyermekei tanulási nehézségei - José évekig őrajtuk próbálta ki módszereit. A ma ismert, ún. Silva-féle agykontroll módszer az ő majdnem 30 évi kutatómunkáján alapszik. Később a José Silva által kialakított eljárásokat szakemberek is vizsgálták. A Texas állambeli Trinity University-n diákokkal végzett kísérletek kimutatták a módszer hatékonyságát a tanulási eredmények javításában.

Az agykontrollal kapcsolatosan az egyik leggyakrabban elhangzó kifejezés az alfa-tudatállapot. Ez az ún. alfa agyhullámokkal van összefüggésben, az agy ugyanis működése közben elektromágneses tevékenységet fejt ki.

A különböző agyhullámok összefüggésben állnak életritmusunkkal, a különböző tudati, illetve lelkiállapotokkal, ugyanakkor az agy különböző területeivel is. A hozzájuk kapcsolódó funkciók szerint az agyhullámokat négy tartományba osztják.

Alfa agyhullámokról a 7-14 Hz-es tartományban beszélünk. Ennek befolyása alatt nyugodt, ellazult állapotban vagyunk, enyhül a stressz, oldódnak a tudati gátlások, ezáltal az agy több információt képes feldolgozni a döntéshozatalhoz, nő a kreativitásunk. A stressz enyhülésével kapcsolatos lelkiállapotok: elengedés, tolerancia, bűntudat enyhülése. Az alfa agyhullámok a jobb agyféltekét támogatják.

Agyunk leggyakrabban elalvás előtt, illetve ébredés után van alfa állapotban. A művészek és más, erős kreativitással rendelkező személyek képesek éber állapotban maradni alfa agyfrekvencia mellett is, ez az állapot segíti őket kreatív munkájukban. Az agykontrolltanfolyamok egyik célja, hogy a hallgatók megtanuljanak alfa agyhullámok mellett is tudatosak maradni, és ezt az állapotot problémamegoldásra használni.

A szokványosan ébernek nevezett állapotot a béta agyhullámok határozzák meg (14-21 Hz). Ezzel kapcsolatos funkciók: éber cselekvés, magas fokú koncentrálás, logikus gondolkodás. Jellemző a feszültség, riadókész állapot, ugyanakkor negatív lelkiállapotok is előfordulhatnak: bénító stressz, gondterheltség, félelem, mardosó bűntudat. A béta agyhullámok a bal agyféltekét támogatják.

Az agykontrollal egybekötött, mélytudat szintű meditációs tanulási technikák az ún. théta (4-7 Hz) szint hasznosítására is oktatják a résztvevőket, ez az agyfrekvencia ugyanis direkt hozzáférést enged a tudattalanhoz. Thétában történik a tudattalanban tárolt információk explorálása, tudatalattink „üzenetét" a jobb agyfélteke képszerűen fogalmazza meg, alváskor álmok, tudatos állapotban elképzelések formájában. Az agykontrolltanfolyamok másik célja a résztvevők azon képességének fokozása, hogy a théta-agyhullámok tudatalattit exploráló és képszerű, szimbolikus nyelvezetű megoldást generáló természetét célzott problémamegoldásra használják fel. Ugyanis képesek vagyunk megtanulni tudatosak maradni théta-állapotban is, noha ez az agyfrekvencia leginkább az alvásra jellemző.

A delta szinthez (1-4 Hz), felnőtt ember esetében, a mély, álom nélküli alvás állapota kapcsolódik.

A különböző agyhullámtartományokban töltött idő kapcsolatban áll az életkorral. Négyéves korig a gyermekek a legtöbb időt a delta frekvenciasávban töltik, majd ahogy a gyermek fejlődik, egyre több agyterülete kapcsolódik be. 4-7 éves korban a gyermekek a legtöbb időt a theta, 7-14 évesen az alfa tartományban töltik - ezzel hozzák összefüggésbe, hogy az ilyen korú gyermekeknek igen erős a képzelőerejük, igen kreatívak. A béta tudatszint 14 éves kor után válik jellemzővé.

Az agykontroll egy relaxációs technika, amely során a résztvevők megtanulnak béta szintről alfára jutni, illetve az ún. alapállapotba, amelyet a 7 Hz-es agyhullámok jellemeznek. Gyakorlással az agykontrollal, meditációs állapotban tanulók képesek lesznek igen könnyen és gyorsan váltani a béta és alfa állapotok között. Ugyanakkor a módszer kifejlesztői a meditációkat ennél jóval többre is ajánlják: a stressz kezelésére, rossz szokásaink megváltoztatására, a fájdalomérzet kezelésére, a memória fejlesztésére, hatékonyabb tanulásra, problémamegoldásra, intuíciónk fejlesztésére.

Az agykontroll nem spirituális technika, bár használ néhány olyan fogalmat, amely a spirituális irodalomban szerepel a leggyakrabban. Ilyen a meditáció. José Silva és szerzőtársa, Philip Miele ezt írják Agykontroll Silva módszerével című könyvükben: „Meg akarlak tanítani meditációra. Ha megtanulod, olyan tudatállapotba jutsz, melyben képes leszel felszabadítani képzelőerődet problémák megoldására. (...) Ha csak meditálni tanulsz meg, és azzal abba is hagyod, már úgy is megoldhatsz bizonyos problémákat."

A mélytudat szinten történő idegen nyelv tanulásakor az agykontroll és a meditációs technikák együttes használatával, a kívánt tananyag szinte "bevésődik" az elmébe, a tudat mélyebb rétegeibe és az onnan automatikusan előjön, amikor arra szükség van. Így elkerüljük a stresszhelyzeteket, a szorongást vizsgák, felvételik illetve állásinterjúk alkalmával, valamint félelem nélkül bármikor, bárhol merjük is használni, megmerünk szólalni.